Habár elismerté csak jóval később vált, az ABC(Atansoff-Berry Computer) volt a világ első elektronikus számítógépe. Lehet úgy gondolod, hogy az elektronikus számítógép kifejezés nem helytálló, de amint láttuk a Harvard Mark I esetében, a gép nem volt elektronikai részekből összeszerelve, hanem mechanikus váltókból, fogaskerekekből, relékből és kézi hajtókarokból állt. A Mark I-el ellentétben az ABC, minden egysége elektronikus volt, ennélfogva egy nagyon fontos mérföldköve a számítástechnikának.
 |
| ABC (Atanasoff-Berry Computer) |
Bár áramkörökből állt a számítógép az alkatrészei nagyon különböztek a manapság használtaktól. Valójában, tranzisztorokra és integrált áramkörökre van szükség, ha létre akarjuk hozni. Ezek nem léteztek még 1939-ben, amikor John Atanasoff-ot felkérték, hogy készítse el a prototípust, így tehát azt használta ami abban az időben elérhető volt: vákuum csöveket. A vákuum csövek felerősítik az elektronikus jeleket, kapcsolóként tudnak működni, így tehát logikai áramköré lehetett őket kapcsolni. Mindamellett, rengeteg energiát használtak fel, gyakran túl melegedtek és megbízhatatlanok voltak. Ezek voltak azok a kompromisszumok, amivel együtt kellett élniük, tehát nem volt szerencsés ezen alkatrészekből számítógépet építeni. A logikai áramkörök amiket vákuum csövekből készített gyorsak voltak, 30 kivonásra és összeadásra voltak képesek másodpercenként. Amíg ma természetes, abban az időben ritkaság számba ment a bináris számrendszer használata, hiszen akkortájt a számrendszerek használata nem volt túl elterjed. Egy másik technológiai újítás a kondenzátorok memóriaként való alkalmazása volt, folyamatosan áram alatt kellett tartani őket, hogy megőrizzék a tartalmukat.(hasonló mint manapság a DRAM). A memória rendezése nem igazán volt véletlenszerű a kondenzátorokat egy forgódobban helyezték el és ez szolgáltatta a véletlenszerűséget. A memória egységeket csak akkor tudták olvasni ha a forgódob meghatározott része az olvasóegység felett helyezkedett el. Ez nyilvánvalóan komoly probléma forrást jelentett, később emiatt egy lyukkártya 'író-ólvasó' gépet kapcsoltak hozzá(ebben az időben a lyukkártya nagyon elterjed megoldás volt az üzleti életben az adatok tárolására), hogy megőrizzenek adatokat, amik nem férnek a 'forgódobos memóriába'. Két évnyi munka után 1941-ben készült el az első verzió és az 1960-as évekig szolgált. 320 kilós súlyával, 74 négyzetméteres területével, 1,6 kilométernyi kábelével, 280 vákuum csövével nem mondható éppen kicsinek. A forgódobokban 1600 kondenzátor helyezkedett el. Az adatok fix 50 bites bináris számként voltak tárolva, egy egység 60 számot tudott elraktározni, így 3000 bit tárolására volt képes kondenzátoronként.
 |
| A forogódobos memória egység(kép közép) |
Visszatekintve, ez a számítógép nem volt túlságosan hasznos. Nem volt programozható, megbízhatatlan volt. Viszont fontos mérföldkő volt elvi szinten, és a jövő komputereinek őseként tekintünk rá. Mialatt Atanasoff a gépén dolgozott meghívta John W. Mauchly-t, hogy nézze meg az alkotását. Nézzük meg miért is volt ez jelenős!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése