1941. december 7-én Japán megtámadta Pearl Harbort, ezzel beletaszítva az Egyesült államokat a II. Világháborúba, ami nagy lökést adott a számítógépek fejlődésének. Volt egy különösen nagy probléma a háború alatt, amivel minden résztvevő országnak meg kellett birkóznia, ez pedig a ballisztikus táblázatok készítése volt, minden egyes tüzérségi ágyúhoz kellett létrehozni egyet. Ez nagyon nagy feladat volt, ráadásul igen lassú és unalmas. Ezért az USA hadserege egy jelentős összeget(források szerint 500 000 dollárt) utalt a Pennsylvania Egyetemi Moore School of Electrical Engineering-nek, hogy építsenek egy számítógépet, ami megkönnyíti ezt a munkát. Ha visszaemlékszel az előző oldalra, talán már ki is találtad, hogy barátunk John Mauchly is épp ebben az időben volt ott, és vállalta projektet egy tanítványával J. Presper Eckert-el.
 |
| ENIAC és 'lányai' |
Azonban a II. Világháború befejeződött mielőtt ez a gépezet kész lett volna. Amikor 1946-ban elkészült, a 30 tonnás óriás 2,5 magas, 40 méter hosszú volt, 17 500 elektroncsövet, 7200 diódát, 1500 jelfogót, 6000 kézi kapcsolót, 70 000 ellenállást és körülbelül 5 millió forrasztást tartalmazott. A teljesítmény felvétele 200 kilowatt volt. 100 kHz-en működő processzora 5000 kivonást vagy összeadást, 357 szorzást vagy 38 osztást tudott elvégezni másodpercenként(nagyjából 500-szor volt gyorsabb a vele egy időben megjelenő Mark II-nél). Olyan problémák, amik megoldása matematikusoknak 20 órát vettek igénybe, az ENIAC elvégezte fél perc alatt. A legnagyobb gondot a megbízhatatlanság jelentette, emellett ami minden elektroncsöves gép velejárója, hogy nem volt programozható. A 'programokat' az 'ENIAC lányok' készítették, kapcsoló és csatlakozó táblák segítségével. Ez általában órákat, esetlegesen napokat is igénybe vett. Egy visszalépés volt az ABC komputerhez lépest, hogy bináris számrendszer helyett decimálist használt.
Ennek ellenére az ENIAC egy iszonyat hasznos berendezés volt az USA számára, különösen azokkal a fejlesztésekkel amiket a későbbiekben végrehajtottak rajta, 1955-ös nyugdíjazásáig. A működése során olyan fontos dolgokhoz használták mint időjárás előrejelzés, véletlen szám generátor, szélcsatorna modellezés, ballisztikai számítások és a hidrogénbomba kifejlesztése. Az 1955-ös visszavonultatásáig a becslések szerint az ENIAC egy maga több számítást végzett el, mint ahányat 1945-ig emberek végeztek.
Bár az ENIAC 'élete' 1955-ben véget ért, a két zseniális mérnök Mauchly és Eckert előtt még nagy út állt mielőtt az ő sztorijuk is véget ért volna.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése